Űrszondánk feladata az, hogy egy leszállóegységet juttasson egy Nap körüli pályán keringő kisbolygószerű objektumra. Célszerű, hogyha az eszközt két részből állítjuk össze. Ezek közül az egyik a keringőegység (KE), ami az égitest körüli pályára állva figyeli meg azt.…
Miután az összekapcsolt űreszközök elérték, és pályára álltak a kiszemelt égitest körül, elsőként pontosan fel kell azt térképezni. Ez alapján eldönthetjük, pontosan hova irányítsuk az LE-t. Ha a szonda átküldte a Földre a felszínről készült képeket, akkor a…
Miután az űrszonda megérkezett, és már a leszállóhelyet is kiválasztottuk, bele is vághatunk a leszállásba. (A leérkezés nehézségeiről a későbbiekben lesz szó!) Ehhez úgy kell módosítani a KE pályáját, hogy az éppen áthaladjon a leszállóhely felett. Jóval (akár több keringéssel) azelőtt, hogy a…
Egy űreszköz leszállását egy égitesten soha nem könnyű feladat megtervezni. Jelen esetben tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a fiktív üstökös, vagy kisbolygó, amin a műveletet végre kell hajtanunk, igen gyenge gravitációs mezővel rendelkezik. Így magától értetődő dolog,…
A leérkezés egyik legfontosabb része a felszín elérésének pillanata. Sok féle komplikáció léphet fel, például, hogy az LE egy meredek hegyoldalban ér talajt, így felborul, és egyik lába lebegve marad.
Ezt megelőzendő, az LE tetején lévő manőverező fúvókák rövid ideig…